← Összes tétel
38. tétel Alkotmányjog és közigazgatási jog

Az Ákr. alapvető eljárási rendelkezései: hatáskör és illetékesség

Jogforrási mag: Ákr. 15–19. §.

A hatáskör azt mondja meg, milyen típusú ügyben mely hatóság járhat el; az illetékesség azt, hogy az azonos hatáskörű hatóságok közül területileg melyik jogosult. Mindkettőt hivatalból kell vizsgálni.

Eljárási kötelezettség és vizsgálat

  • A hatóság köteles eljárni a hatáskörébe tartozó ügyben. Jogellenes mulasztás esetén a felügyeleti szerv intézkedik, végső soron közigazgatási bíróság kötelezheti eljárásra.
  • A hatóság hatáskörét és illetékességét az eljárás egészében hivatalból vizsgálja. Ha hiányzik és az illetékes hatóság egyértelműen megállapítható, áttételnek van helye; ennek hiányában a kérelmet vissza kell utasítani, illetve a megindult eljárást meg kell szüntetni.

Illetékességi okok

  • A fő illetékességi okok az ügy tárgyához igazodnak: ingatlan fekvése, tevékenység végzésének helye, jogellenes magatartás elkövetési helye; ezek hiányában jellemzően az ügyfél lakóhelye/székhelye válik meghatározóvá.
  • Az illetékesség célja a területi munkamegosztás; a hatáskör viszont közhatalmi felhatalmazás, ezért hiánya súlyosabb hiba.

Hatásköri/illetékességi vita és területen kívüli eljárás

  • Pozitív vagy negatív összeütközésnél a hatóságok egyeztetnek. Sikertelenség esetén a jogszabály szerinti kijelölő szerv, ennek hiányában a törvényben meghatározott kormányhivatal, hatásköri vitában pedig végső soron közigazgatási bíróság dönthet.
  • A hatóság indokolt esetben illetékességi területén kívül is végezhet eljárási cselekményt, illetve ideiglenes biztosítási intézkedést; a helyileg illetékes hatóságot főszabály szerint előzetesen értesíti.

Vizsgamag

HATÁSKÖR = milyen ügyben jár el? ILLETÉKESSÉG = hol/melyik azonos hatáskörű szerv jár el?

Mindkettő hivatalból vizsgálandó; hatáskör hiánya különösen súlyos, semmisségi problémához is vezethet.

Mulasztó hatóság eljárásra kényszeríthető – a közhatalmi feladat teljesítése nem fakultatív.