← Összes tétel
59. tétel Alkotmányjog és közigazgatási jog

A kereset előterjesztése a közigazgatási perben

Jogforrási mag: Kp. 37–44. §; 2023. évi XXVI. tv. 1. §, 3. § (2) 3.; 9/2017. (IV. 18.) AB; 12/2025. JEH.

A keresetlevél funkciója és tartalma

  • A közigazgatási per kérelemre indul; a keresetlevél jelöli ki a jogvita tárgyát és a bírósági vizsgálat kereteit. Kötelező elemei között szerepel a bíróság, a felek és a támadott közigazgatási tevékenység azonosítása, a jogsérelem megjelölése, az alapul szolgáló tények és bizonyítékok, valamint a bíróság döntésére irányuló határozott kérelem.
  • A felperest nem minden esetben terheli konkrét jogszabályhely megjelölése: a jogsérelmet kell világosan előadnia. Ha azonban maga választ kifejezett jogalapot és jogi érvelést, az a per kereteinek értelmezésénél jelentős.

Benyújtás és határidő

  • Főszabály szerint a keresetlevelet a vitatott közigazgatási cselekmény közlésétől számított harminc napon belül kell benyújtani, ha törvény eltérően nem rendelkezik. A keresetet rendszerint a közigazgatási szervnél kell benyújtani, amely azt az ügy irataival és védiratával továbbítja a bíróságnak; vannak közvetlen bírósági benyújtási esetek.
  • A keresetindítási határidő szigorú: elmulasztása főszabály szerint visszautasításhoz vezet, igazolás csak a törvényi keretek között lehetséges. Az igazgatási szünet szabályai a tételsor szerint is vizsgálandók; a 2023. évi XXVI. törvény meghatározott közigazgatási peres határidőkre speciális szabályt tartalmaz.

Védirat

  • Az alperes a keresetlevél továbbításával együtt védiratban fejti ki a keresettel kapcsolatos álláspontját, a támadott tevékenység jog- és ténybeli indokait, továbbá csatolja a megelőző eljárás iratait. A védirat nem szolgálhat arra, hogy az alperes a döntésben nem szereplő új jogalappal utólag „megjavítsa” a közigazgatási döntést.

Keresetváltoztatás, keresetkiterjesztés, elállás

  • A 12/2025. JEH a jelenlegi vizsgaanyag egyik kulcsdöntése. A keresetindítási határidőn belül megjelölt jogsérelmek rögzítik a jogszerűségi vizsgálat kereteit. A határidő után új jogsérelem bevezetése tiltott keresetváltoztatás.
  • Megengedett ugyanakkor, hogy az első tárgyalás befejezéséig a már határidőben megjelölt jogsérelemhez kapcsolódó indokokat a felperes kifejtse, pontosítsa, további érvekkel, tényekkel vagy jogszabályi hivatkozással egészítse ki, ha ezek az eredeti kereseti érvelésből okszerűen következnek.
  • Tiltott keresetkiterjesztés, ha a keresetindítási határidő után a közigazgatási cselekmény korábban nem támadott, attól elkülöníthető rendelkezésére terjesztik ki a keresetet. A felperes a keresettől elállhat; az elállás a rendelkezési elv megnyilvánulása, de objektív jogvédelmi okból a Kp. kivételesen lehetővé teszi a per folytatását.

Kiemelt joggyakorlat

Döntés

Tételmondat

9/2017. (IV. 18.) AB

A keresetindítás formai és határidő-szabályai nem értelmezhetők úgy, hogy indokolatlanul kiüresítsék a bírósághoz fordulás jogát.

12/2025. JEH

A keresetindítási határidő rögzíti a jogsérelmek körét; később csak ezek indokai bonthatók ki, új jogsérelem nem vezethető be.

VIZSGAMAG

• Keresetlevél = a jogvita és a bírósági vizsgálat kerete.

• Főszabály: 30 nap; benyújtás tipikusan a közigazgatási szervnél.

• Védirat = alperesi védekezés + iratok, de utólagos új jogalap tilos.

• 12/2025. JEH: új jogsérelem határidő után tilos; régi jogsérelem indokai pontosíthatók.